Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a
bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk
a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés
porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn
bteut mgaát, hneam a szót eszgébéen.
Nos, ha ez igaz, akkor már tudom, hogy miért lehet egyből elolvasni pár anyagomat.
Mert a karakterek ugyan egymás után jönnek, csak nem abban a sorrendben, ahogy kimondjuk őket! Így hogy fogok megtanulni írni, ha simán elolvasom akkor is ha szarul van megcsinálva?
Ez tiszta stressz.... Méghogy a magyar nem nehéz nyelv...
Max a japcsinak vagy a németnek. Azoknál nyelvkibicsaklítóbb hablaty nincs a kerek e világon!
De ha már a germánok így szóbajöttek - ami nálam elég ritka - érdemes egy pillantást vetni az ő anyanyelvi problémáikra is.
A német nyelvet igazán könnyu elsajátítani... mondta a némettanárnőm középsuliba, aki német is volt - így mellékesen -. Hát neki tuti könnyű volt anno:P
Állítólag tanult latinul, és hozzászokott a ragozásokhoz, könnyen elsajátíthatja.
Az elso órán a tanár rögtön az elején elkezdi magyarázni:
- Der, des, dem, den, die...
És utána... csak így tovább. Pofonegyszeru! Hogy tisztán lássuk,
vegyünk egy egyszeru példát. Eloször is fogunk egy német könyvet,
egy csodálatos dortmundi kiadású, textilkötéses darabot, ami a hottentották
(németül Hottentotten) szokásait tárgyalja. Megtudhatjuk, hogy a
kengurukat(Beutelratten) elfogják és bezárják oket olyan ketrecekbe
(Kotter), amit egy ponyva (Lattengitter) fed, hogy megvédjék oket az
idojárás viszontagságaitól. Egy ilyen ketrecnek az a neve, hogy ponyvával
lefedett ketrec (Lattengitterkotter), és amikor a kenguru is benne
van, azt úgy hívják, hogy Lattengitterkotterbeutelratten, azaz kenguru a
ponyvával fedett ketrecben.
Egy szép napon a hottentották elfogtak egy
gyilkost (Attentater), azzal a váddal, hogy megölt egy anyukát (Mutter),
aki ráadásul hottentotta volt (Hottentottenmutter), és akinek a fia buta
és dadogós volt (stottertrottel).
Ezt az anyukát németül úgy hívják, hogy Hottentottenstottertrottelmutter,
a gyilkosa pedig a Hottentottenstottertrottelmutterattentater. El is
fogta ot a rendorség, és becsukták egy kenguru-ketrecbe
(Beutelrattenlattengitterkotter), de a fogoly sajnálatos módon megszökött.
Amint ezt észrevették, el is kezdték felkutatni, és hamarosan
rohant is a becsületes megtalaló (egy hottentotta katona), hogy ezt ordítva
közölje fonökével:
- Elfogtam a gyilkost! (Attentater)
- Melyiket? - kérdezi a fonök
- A Lattengitterkotterbeutelrattenattentater-t! - válaszolja a katona.
- Hogyhogy a gyilkost, akit a kenguruketrecbe zártunk?
- Hát - válaszolja kicsit nehézkesen -, a
Hottentotterstottertrottelmutterattentater-t.
- O, Scheisse, mondhattad volna az elején, hogy elfogtad a
Hottentotterstottertrottelmutterlattengitterkotterbeutelrattenattentater-t!
Amint az szabad szemmel is jól látható, a német nyelv igazan egyszeru.
Hozzászólás