K. Tamás, egy húszéves budapesti fiatalember szombaton este kanyarban kipörgő gépkocsijával megpróbálta kidönteni a több mint 100 éve utcájuk sarkán álló tölgyfát. A férfi a helyszínen életét vesztette, a tölgyfa kisebb zúzódásokkal túlélte a balesetet.
A rendőrségi sajtótájékoztatóra egyszerű hullazsákban érkező áldozat kifejtette, hogy a baleset "nem tragédia", mert igaz ugyan, hogy már sokadszorra próbálja bevenni a kérdéses kanyart, de nem az a fajta, aki egykönnyen feladja, úgyhogy újra meg fogja próbálni.
A felsőtestét az alsótesttel hozzávetőlegesen 34 fokos szögben elválasztó vágásról tudomást sem véve a sofőr korrigálta az előzetes sajtóinformációkat, és közölte, hogy téves az a feltételezés, hogy a tölgyfát ki akarta volna dönteni. K. Tamás csak ki akarta próbálni, hogy mi az a legnagyobb sebesség, amivel még be tud fordulni az utcasarkon. A mozgásteret korlátozó tölgyfát "csak egy icipicit" akarta érinteni, hogy a rendelkezésre álló fordulási ívet minél inkább kihasználhassa.
A következő kísérletig még ki kell kalapálni a kocsi sérüléseit.
|
"Sokszor már majdnem sikerült is nagy sebességgel súrolni a fát, de én maximalista vagyok, és messzemenőkig ki akarom használni a lehetőségeket. Meg akartam dönteni az eddigi sebességi rekordomat" - jelentette ki K. Tamás miközben felöklendezte a kormányrúd egy darabját.
A sajtótájékoztatón megjelent a néhai K. Tamás édesanyja is, aki biztosította a sajtó képviselőit arról, hogy fia komolyan gondolja, amit mond. "Tomika mindig szívesen játszik különböző videójátékokkal, sokszor nem is lehet elcsábítani a tévé elől. Kifejezetten kedveli az autós játékokat, és szinte egyszer sem fordult még elő, hogy feladta volna a küzdelmet, csupán azért, mert a pálya túl nehéz volt."
Majd hozzátette: "Most sem lesz ez másképp, újra fogja kezdeni."
Újságírók kérdésére az édesanya jelezte, hogy nem lepődik meg fia felismerhetetlenségig roncsolódott holttestén, hiszen Tomika nem csak az autós játékokat kedveli. Az anya így számtalanszor volt már szemtanúja annak, hogy fiát dinoszauruszok falják fel, gengszterek lövik szitává, kutyák marcangolják szét, lávafolyamban ég szénné, vagy egy több száz méteres zuhanást követően lándzsák szúrják fel.
"Higgyék el, hozzászoktam az ilyesmihez. De mint mondtam, a fiam nem adja fel, újra meg fogja próbálni" - állt ki gyereke mellett az asszony.
Az üggyel kapcsolatban megkeresett pszichológus szerint nem egyedi esetről van szó, és a jelenség nem korlátozódik az autós játékokra. Praxisában volt olyan eset is, amiben egy repülőgép-szimulátoron felnevelkedett gyerek később pilóta lett, és pályája kezdetén nagyon frusztrálta, hogy az utasszállító repülőkön nem tudja aktiválni a katapultot a becsapódás előtt.
A pilótának viszont így is hasznára vált volt a sok szimulátoros játék, mert megtanulta, hogy sosem szabad feladni. A valós életben ezáltal jobban helyt tudott állni, és negyedik próbálkozásra sikerült is landolnia a frankfurti repülőtéren úgy, hogy ezúttal sem a személyzetnek, sem az utasoknak nem kellett megválniuk létfontosságú szerveiktől. 
Hozzászólás