A népszavazás ellenére a gazdasági válság begyűrűzött Magyarországra, aminek következtében tízezrek váltak munkanélkülivé egyik napról a másikra. Mivel az országnak hajszál híján sikerült elkerülnie az államcsődöt, a kormány áttért a következő legfontosabb probléma megoldására, és új munkahelyek teremtésével kívánja felpörgetni a gazdaságot.
A politikai vezetés lóugrásban, napi szinten változó előrejelzései a munkanélküliség mértékét illetően eddig is heves ellenkezést váltottak ki a gazdasági folyamatokhoz valamit is értők körében, és ezt az ellenállást igyekszik az MSZP most feloldani egy koherens, gazdaságélénkítő programmal, aminek központi eleme az új munkahelyek teremtése.
Daróczy Bernadett sajtótájékoztatón ismertette, hogy "a kormány nagyon komolyan veszi a munkanélküliséget, ezért mindent megtesz hogy az etatista hagyományoknak megfelelő intézkedéssorozatot vezessen be."
A kormányszóvivő vázolta, hogy mivel a kormány sem tudja előre megmondani, hogy összesen hány ember fog a költségvetési ámokfutás következtében az utcára kerülni, fel kell készülni a legrosszabbra: lehet, hogy mindenkit kirúgnak, és minden cég meg fog szűnni.
|
A kirúgott emberekért viszont az ország vezetésének felelősséget kell vállalnia, tehát az államnak gondoskodnia kell arról, hogy új munkahelyek létesüljenek. A helyzetet csak az bonyolítja, hogy nincs olyan épelméjű beruházó, aki továbbra is vállalni fogja a bérekre rakódó horrorisztikus költségeket. Tehát az "állam ebben a játszmában az egyedüli harcos, így a csatát - ellenfél hiányában - mindenképpen megnyeri."
Daróczy kifejtette, hogy "a kormány tisztában van azzal, hogy semmi értelme a közterületeket óránként felseperni, éppen ezért egészen más jellegű közszolgálati álláslehetőségeket akar teremteni."
Első körben az állam a bürokrácia bővítését tűzi ki célul, és ezzel hozzávetőlegesen félmillió új állást teremt. Az eddig is irracionális mértékű élőmunkát felemésztő rendszerben a különböző hivatalos iratok igénylését fogják kétlépcsőssé duzzasztani, hogy ezzel az újonnan alkalmazásra kerülő közszolgák megélhetését biztosítsák.
A változás a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy ha valaki hivatalos ügyeit akarja intézni, az eddig megszokott egy hét helyett a jövőben két hét szabadságot kell kivennie erre a célra.
A rendszerben a hozzáadott bürokráciát az igénylőlap beadását megelőző "igénylőlap igénylése" fogja jelenteni. A kitöltött igénylőlap-igénylő lapot a helyileg illetékes Igénylőlapi Hivatalba kell eljuttatni, ahonnan azt továbbküldik elbírálásra az Igénylőlap Igénylések Központi Elbíráló (ILIKE) rendszerébe.
"Az egész igénylőlap-igénylési folyamat új állások százezreinek teremt majd látszatjogosultságot, ami csak a mostani helyzet fokozása, tehát nem fogunk sokkal korlátoltabbnak látszani, mint eddig" - közölte a szóvivő.
A további intézkedések körébe tartozik például a lakcímkártyák kérelmezésének további bonyolítása, ugyanis a jövőben a lakcímkártyának egyszerre csak az egyik oldalát lehet majd igényelni, és a másik oldalát csak azután, hogy az első elkészült. Természetesen mindkét igénylés ugyanúgy kétfordulós lesz, és az igénylés-igényléseket is ILIKE fogja elbírálni. Ha a két oldal megvan, akkor ezeket hatóságilag össze kell ragasztani, amit természetesen megint külön kérvényezni kell.
Egy másik tervbe vett újítás, hogy azok a szülők, akik gyereküknek öt, vagy annál több keresztnevet adnak, adókedvezményben fognak részesülni, hiszen további pluszmunkával látják el a hivatali ügyintézőket minden alkalommal, amikor a gyerek teljes nevét le kell írni, és ezzel újabb közszolgálati állásokat tesznek szükségszerűvé.
Daróczy elismerte ugyan, hogy a kormány impotens válságkezelése, és a valódi problémák érintetlenül hagyása a magyarországi befektetők elpártolásával járhat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bürokrácia fellendülésével legalább a körbélyegzőket gyártó gumiipari cégek fényes jövő elé nézhetnek. 
Hozzászólás